Cégünk tevékenységei

Mikrogranulált starter műtrágyák

A startertrágyázás jelentősége a növénytermesztők előtt ismert, elfogadott termesztéstechnológiai elem. Elfogadottsága és ellenére azonban a startertrágyázás módjáról a vélemények eltérőek. A napjainkban a startertrágyázás kivitelezési módjáról alkotott általános vélemény – idézve egy mezőgazdasági gépgyártó és forgalmazó vállalat kiadványában leírtakat – az alábbiakban foglalható össze.

„A műtrágya kijuttatása helyesen a mag mellé és alá történik. A magok alá 2-3 cm-re elhelyezett műtrágya a kívánatos mérték.” … “A műtrágya és a vetőmag egy sorba történő kijuttatása károsan hatott a csírázásra a gyökérszőrök miatt, ami 8 %-os (600 kg/ha) termés csökkenést eredményezett. A vetőmag és a műtrágya elkülönítése jelenti a hosszú távú biztonságot.”

A startertrágyázás elsődleges célja a gyors kelés és az erőteljes gyökérnövekedés biztosítása az egyedfejlődés kezdeti szakaszában azáltal, hogy a kezdeti fejlődéshez megfelelő mennyiségű tápanyagot, elsősorban könnyen felvehető foszfort biztosítunk a csírázó növénynek. Ha a könnyen felvehető tápanyagokat tartalmazó műtrágya nem a csírázó mag közvetlen környezetében van a starterhatás nem érvényesül.

Ennek érdekében a műtrágyát az elvetett maggal egy sorba kell kiszórni. Ez akkor valósítható meg, ha megszüntetjük a csírázáskárosító hatást.

  • A mag környezetének magas kation-koncentrációja kedvezőtlenül hat a csírázásra. A gyakorlatban használt starter műtrágyák viszont minden esetben tartalmaznak káliumot, zömében káliumklorid formájában, így biztos a csírázásgátlás.
  • A karbamid, vagy ammónia-tartalmú nitrogéntrágyák használatakor azok bomlása során ammónia szabadul fel. A szabad ammónia a talajban leperzseli a hajszálgyökereket, ami azt eredményezi, hogy legalább két hétig gátolt a növények víz és tápanyag felvétele.

A jelzett problémák megoldásával a startertrágyák káros hatása kiküszöbölhető, a káros mértékű ammónia felszabadulás megelőzhető:

  • Lassú hatású nitrogénformák, pl. protein-nitrogén, metilén-urea használatával.
  • Nagy szorpciós kapacitású anyagok pl. zeolit beépítésével, ami a hirtelen felszabaduló ammóniát reverzibilisen megköti.

A csírázásra káros kation-koncentráció kialakulása a kálium kihagyásával egyszerűen megoldható, mivel a zeolit tartalmaz annyi lassan ható káliumot, ami a csírázó fiatal növény számára elégséges.

A zeolit forrásként riolittufa további jellemzője , hogy igen gazdag ritka nyomelemekben, és a zeolit tartalmú riolittufával érintkező növényi gyökér tömege nagyobb, a gyökérszőrök hosszabbak. A gyökér intenzívebb fejlődése azonban csak akkor figyelhető meg, ha a riolittufa zeolit tartalma meghaladja a 35-40 %-ot. Alapvető fontosságú a növények szempontjából az, hogy a riolittufa számos olyan nyomelemet tartalmaz ami létfontosságú a növények zavartalan fejlődése szempontjából, de az hiányzik a talajból.

Az élő szervezetek működése szempontjából az alábbi természetes elemek a különösen jelentősek:

  • Fő bio-elemek: H, O, C, S, P
  • Járulékos bio-elemek: Fe, Mg, Ca, N, K
  • Bio-nyomelemek: Li, B, Cl, F, Al, Si, Ti, Mn, Co, Zn, Se, Br, Mo, I, Bi, Rb, V

A Mád környéki riolittufák nyomelem tartalma az alábbiak szerinti: Ni, Co, Pb, Cu, Ga, Sb, Te, Sc, B, Ti, V, Cr, Mn, Li, Be, Cs, Ba, Rb, La, Y, Yb, Nb, In, Sn, Zn.

A mikroelemeken kívül a riolittufa tartalmaz még K2O-t, Na2O-t, MgO-t, CaO-t, FeO-t Fe2O3-ot, Al2O3-at és SiO2-t.

Mint látható, a zeolitnak nem csak a szorpciós kapacitása érvényesül a startertrágyában, hanem a lehető legjobb mikroelemtrágya is.

Az előzőekben leírt megfigyelések felhasználásával kifejleszthetők olyan startertrágyák, amelyek a toxicitás veszélye nélkül a vetőmaggal közvetlenül érintkezve is kijuttathatók. Az ilyen termékek jellemzője, hogy magas koncentrációban tartalmaznak vízoldható foszfort, a rhizoszféra pH-ját – a foszfor és a mikroelemek felvételének szempontjából – kedvezően befolyásoló elemi ként mikro és mezoelemeket illetve az ammónia reverzibilis megkötését biztosító zeolitot. A mikrogranulált starter trágyák használatának előnyei a következőkben foglalhatók össze:

  • Alacsony hektáronkénti dózis (10-40 kg/ha)
  • Alacsony szállítási és raktározási költség
  • Egymenetben történik a trágyázás és a vetés
  • Csak a termesztett növényt trágyázzuk, a gyomot nem!

A felsorolt kritériumoknak megfelelő startertrágyák a RADISTART® mikrogranulált műtrágyacsalád tagjai.

A készítmények használata minden talajtípuson javasolható, de különösen erőteljes a hatásuk szélsőséges – laza, alacsony szervesanyag tartalmú, vagy kötött, tömörödött, erősen meszes – talajokon.

Növénykondícionáló készítmények

Az 1930-as években műtrágyázási tartamkísérletekben vizsgálták azt, hogy a különféle foszforvegyületek miként hasznosulnak mint foszfortágyák a trágyázás során. A vizsgálatok eredménye az volt, hogy a foszforsav bázisú műtrágyák hatékonysága lényegesen jobb mint a foszforossav alapú foszfortrágyáké. A gyakorlatban ezt követően a foszforsav bázisú műtrágyák, így a monoammónium-foszfát (MAP), a diammónium-foszfát (DAP) és részben a monokálium-foszfát (MKP) használata terjedt el a mezőgazdaságban. Összehasonlítva a foszfát és a foszfonát ionokat szembetűnű az, hogy kémiai felépépítésükben igen hasonlóak. Mindkét vegyület foszforból és oxigénből áll, különbség csupán annyi, hogy a foszfátion egyel több oxigént tartalmaz mint a foszfonát. A strukturális hasonlóság ellenére azonban ez az egy oxigénatomnyi különbség a két ion reakcióképességét nagymértékben megváltoztatja. A kevesebb oxigént (3 db) tartalmazó foszfonát mobilitása nagyobb, származékait a növények mind levélen, mindpedig gyökéren kereszöl fel tudják venni, azok gyorsan elszállítódnak a növény különböző részeibe. Az első összehasonlító vizsgálatok után 40 évvel később felfedezték azt, hogy a foszforossav bázisú foszfortrágyák befolyásolják a növények immunrendszerét. Felismerték a foszfonátok fungisztatikus hatását, azt hogy lassítják a növényi kórokozók növekedését, gátolják a spóraképződést. A foszfonátok stresszmetabolitok termelését indukálják a fertőzött növényben. A növény felismeri ezeket a stresszmetabolitokat és a felismerést követőne aktíválja saját védekező mechanizmusát.

Beindul a flavonszármazékok így a fitoalexinek szintézise, hiperszenzitív reakciók jelentkeznek, a sejtfal megvastagodik, intenzívebbé válik a lignin beépülése. Ezzel egyidejűleg lítikus enzimek is termelődnek, amelyek a növény egyéb védekező mechanizumsaival összekapcsolódva a fertőzés leküzdését eredményezik.

A foszforossav bázisú vegyületek használatakor a következők figyelhetők meg a kezelt növényekben:

  • a konvencionális foszfát formákhoz képest gyorsabb feszívódás
  • a foszfor szabályozott felszabadulása a növény fejlődésének különböző szakaszaiban
  • fokozott hajtás ás gyökérfejlődés
  • jobb egészségi állapot
  • növekvő termelése a fitoalexineknek
  • több különböző védekezési mód, ami hatékonyan gátolja a rezisztens kórokozók kialakulását
  • alacsony környezeti toxicitás, biztonságosabb mint az aszpirin

Eddigi tapasztalatok szerint a különféle foszfonátszármazékok, így a kálium-foszfonát, ammónium-foszfonát, magnézium-foszfonát, stb elsősorban az Oomycetes törzshöz tartozó fitoftórás és peronoszpórás fertőzések esetén aktiválják a növények saját védekező mechanizmusát, de aktiválódik a növények védekező rendszere fuzáriumos, verticiliumos, ventúriás, kolletotrichumos, mikoszferellás gombafertőzések és egyes baktériumfertőzések – erwinia, pseudomonas – fertőzések esetén is.

A különféle foszfonátszármazékok használatával egy új megoldás áll a termelők rendelkezésére a betegségek elleni védekezésben és a növénytáplálásban. A foszfonáttartalmú készítményekkel kezelt növények egészségesebbek, jobb minőségűek, növényvédőszer maradékot nem vagy csak kisebb mértékben tartalmaznak, mint a hagyományos növényvédőszerekkel védett növények.

A növények saját védekező rendeszerének aktiválására használható készítmények a PLANTAFOSZ® termékcsalád tagjai. A készítményeket preventíven kell alkalmazni.

A növénykondicionáló készítmények másik nagy csoportját a növényi kivonatokat tartalmazó termékek alkotják.

A növényi kivonatok legismertebb képviselői az algakivonatok, amelyek jellemzője, hogy a legjobb mikroelem trágyák. Ugyanis a tengerekben lévő hínárok, algák tartalmazzák a legtöbb mikroelemet, amelyeket szerves-komplex formában nyerünk ki és használunk fel.

További komponensek lehetnek az ilyen készítményekben a különféle paprika kivonatok, amelyek csípősségi értéke eléri az 50.000 scoville számot, – amiből a kapszaicin tartalomra lehet következtetni. A kapszaicin az egyik legerősebb antioxidáns anyag. Az antioxidánsok fő feladata a sejtmembránok védelme a környezet káros hatásaitól. A kapszaicint tartalmazó készítmények „besegítenek” a növények belső antioxidánsainak a klorofill stabilizációjában. A magas klorofill koncentrációja eredményeként javul a fotoszintézis hatékonysága ami a növények jobb kondíciójában nyilvánul meg.

A legfontosabb összetevője a növényi kivonat alapú termékeknek a neem-olaj. A neem-olajat neem-fa termésének préselésével nyerik, ami különféle rovarok esetében (300-400 faj) fejt ki riasztó hatást, a rovarkártevő elkerüli a kezelt növényt, nem táplálkozik azon. Ha mégis táplálkozik a növényből a neem-olaj hatására az ivari folyamatok gátlódnak. A neem-olaj nem közvetlenül pusztítja el a rovarokat, hanem azzal, hogy azok éhen halnak, utódaik száma jelentősen csökken.

A különböző hatású növénykivonatokból összerakhatók olyan készítmények, amelyek biológiailag hatékonyak, elősegítik a növények harmonikus ásványi anyag ellátását, javítják a fotoszintetikus tevékenység hatását és távol tartják a növénytől a rovarkártevőket. A felsorolt tulajdonságokkal rendelkező FLORALL CE készítmény szántóföldi-, kertészeti növények bio- és integrált termesztéstechnológiájában használható a növények kondíciójának betegség ellenálló képességének növelésére a PLANTAFOSZ® készítmények valamelyikével együtt kipermetezve.