Adalékok a napraforgó trágyázásához

Adalékok a napraforgó trágyázásához

 

A napraforgó termesztés a 2010-es és várhatóan a 2011-es évben fel fog értékelődni. A kalászos gabona és a repce vetésterülete az időjárási viszonyok miatt elmarad a tervezettől. Ilyen körülmények között a tavaszi vetésű növények, így a napraforgó részaránya is nőhet a vetésterületen.

A napraforgót a köztudatban élelmes növényként tartják számon, azonban a fejlődés kezdeti időszakára ez a megállapítás nem igaz.

A szántóföldi haszonnövények közül a napraforgó fajlagos tápanyag felhasználása a legnagyobbak közé tartozik. Méréseink szerint 3,5 t/ha termés esetén 1tonna kaszat előállításához a teljeséréskori állapotban mért adatok szerint 40-45 kg nitrogén, 22-30 kg foszfor-pentoxid és 50-60 kg kálium-oxid szükséges. Citroméréskor mérve ugyanezen fajlagos értékek 55-65 kg nitrogén, 30-35 kg foszfor-pentoxid és 80-90 kg kálium-oxid szükséges. Összehasonlítva a két időpontban mért értékeket (lásd 1. táblázat) megállapítható, hogy a napraforgó élettani folyamataihoz a tenyészidőszakban lényegesen nagyobb mennyiségű tápanyag szükséges, mint amit a teljeséréskor mérünk. Tehát a korábban felvett tápanyagokat a növény éréskor leadja.

1. táblázat

Napraforgó fajlagos tápanyag-felhasználása a különböző fenológiai állapotokban


Fajlagos

tápanyag-felhasználás

N

P2O5

K2O

kg/t

%

kg/t

%

kg/t

%

Citromérés

60,0

300,0

32,5

203,0

85,0

303,0

Teljsesérés

42,5

212,5

26,0

162,5

55,0

196,0

Fajlagos műtrágya

20,0

100,0

16,0

100,0

28,0

100,0


 

Elemezve napjaink alaptrágyázási gyakorlatát látható, hogy a felhasznált műtrágya mindössze fele-harmada annak, amit a napraforgó ténylegesen felhasznál 1 tonna kaszat előállításához. A különbséget a növény a talajból pótolja, amire az ad lehetőséget, hogy a napraforgó erőteljes mélyre hatoló gyökérzetével az altalajból is fel tudja venni a tápanyagokat és a vizet. A növényi gyökerek által hasznosított talajréteg vastagsága, fizikai és kémiai tulajdonságai a növények tápanyagokkal való ellátásában éppen olyan fontosak, mint a vízgazdálkodásban. Mitscherlich (1950) megállapítása szerint a növények az altalajból kb. ugyanannyi ásványi tápanyagot vesznek fel, mint a művelt trágyázott felső rétegből. Ezen okok miatt a talajok tápanyag-szolgáltató képességének nemcsak a feltalaj, hanem az altalaj viszonyokat is figyelembe kell venni. Számos olyan megfigyelést ismerünk, amely azt mutatja, hogy hiába gazdag a feltalaj tápanyagokban, a termések ennek ellenére alacsonyak, mert valamilyen altalaj hiba rontja a talaj levegő- és vízgazdálkodását.

Kijelenthető, hogy a hatékony trágyázás egyik legfontosabb eleme a víztakarékos talajművelés és az, hogy a lehullott csapadékból mennyi vizet tudunk talajainkban megfelelően gyorsan a mélybe vezetni és ott raktározni. Erre az altalaj és a lazításos talajművelés alkalmas. A víznek a talajszelvényben történő mozgását kisebb-nagyobb mértékben követik a tápanyagok is (1. ábra).


1. ábra

1. ábra A napraforgó által felvehető tápanyag-mennyiség a talajszelvényben

 


Az 1. ábra jól szemlélteti, hogy az ásványi nitrogén tavasszal a megfelelően szellőzött talajokban, a mélyebb rétegekbe mosódik le, míg a felső 0-20 cm-es rétegben alig található felvehető nitrogén. Mind a napraforgó, mind pedig más kapás növények (pl. kukorica) esetében nagyon fontos a kilúgozott nitrogén pótlása. A feltalajba adagolt foszfor és kálium a felső rétegben marad. Ebben az esetben előállhat az a helyzet, hogy a növények, így a napraforgó foszfor és kálium szükségleteiket a feltalajból, míg nitrogén igényüket az altalajból elégítik ki, ha elegendő nedvességet tartalmaz a feltalaj. Száraz időjárás esetén kialakulhat az a helyzet, hogy a napraforgó foszfor és kálium szükségletének kielégítése a feltalajból nem lehetséges az altalajból pedig korlátolt. Ilyen esetekben jelentenek nagy segítséget a napraforgó fiatalkori tápanyag ellátásában a mikrogranulált starter műtrágyák, amelyeket a vetéssel egymenetben juttatunk ki közvetlenül a velőmaghoz szórva. Különösen előnyös az olyan mikrogranulált starter trágyák használata, amelyek a vízoldható foszfor mellett a talajmikróbák élettevékenységét fokozó szervesszén vegyületeket is tartalmaznak. A mikrogranulált startertrágyák kiszórására alkalmas eszközök a mai modern vetőgépeken nagyobb részt megtalálhatók. Azon termelők számára, akik nem rendelkeznek a mikrogranulált startertrágyák kiszórásához szükséges eszközökkel, ajánljuk a szilárd granulátumok folyékony változatait, amelyek magas koncentrációban foszfort, káliumot és magnéziumot tartalmaznak. Ezek a készítmények, mind alaptrágyaként, mind pedig levéltrágyaként beépíthetők a napraforgó trágyázási technológiájába. Mint általában az olajos növények a napraforgó is igényli a jó kénellátottságot, amit általában a kéntartalmú nitrogéntrágyákkal biztosítanak. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a talajba juttatott kén, jelentős mértékben növeli a káros talajaciditást, aminek következményeként különösen 5,6 pH érték alatt nagy mennyiségben szabadulnak fel a gyökérzet fejlődését gátló, a növényre toxikus vas-, mangán- és alumínium-ionok. Az ilyen talajokon a kén tartalmú levéltrágyák használata javasolható egy vagy több alkalommal kipermetezve, különféle levéltrágyákkal kombinálva. Napjainkban a levéltrágyák olyan új generációi jelennek meg, amelyek szisztemikus hatású fém komplexeket (réz, cink, mangán) tartalmaznak. Ezek a készítmények szinergikus hatásúak számos felszívódó fungiciddel, amelyeket a napraforgó növényvédelmében széles körűen használnak szár- és tányérbetegségek ellen.

Összefoglalóan az előzőekben írtakat tartsuk mindig szem előtt. Amit már Arisztotelész is mondott, hogy „a talaj a növény gyomra”, azaz nem a növényt, hanem a talajt trágyázzuk. A talaj emészti meg a beléje juttatott szerves és ásványi anyagokat, amelyek elbomolva és átalakulva új növényi anyagok felépülését szolgálják. Szervesen illeszkednek ebbe a folyamatba a levél-, a starter- és a mikróbatrágyák, amelyek segítik a talajban lezajló „emésztési” folyamatokat. Végezetül rá kell mutatni arra, hogy a talaj ásványi elem tartalma, kedvező tápanyag-szolgáltató képessége a talaj és a növény tápanyagforgalmának ismeretében, a meghatározott trágyaadagok együttesen sem garanciák arra, hogy a tervezett termésmennyiség teljes biztonsággal megterem. Ezen az állapoton egyoldalúan – a talaj tápanyag-szolgáltató képességeinek javításával – változtatni nem lehet, csak ha a talaj hasznosítható vízgazdálkodási, vízraktározási képességét is növeljük.

 

Dr. Sebestyén Endre

Plantaco Kft.

 

Gyulai Balázs

gyomirtási szakelőadó